2016. 08. 12. (XX/32) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Trump: Van-e visszaút?

Három hónappal a november 8-ai elnökválasztás előtt a Washington Post vezető elemzője magabiztosan eredményt hirdetett. Stuart Rothenberg szerint hacsak „nem történik csoda”, Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok új elnöke. Sokan mások is erre a következtetésre jutottak a pártkonvenciók utáni felmérések eredményeiből, amelyek Donald Trump jelentős hátrányát mutatják, nemcsak országosan, hanem az úgynevezett csatatérállamokban – sőt, úgy tűnik, hogy több, hagyományosan stabil republikánus államban is bajba kerülhet a milliárdos jelölt. Mi áll a számok mögött, és van-e alapja annak, hogy fordulat következzen be a versenyben?

A bojkott visszavág

Határozott lépésre szánta el magát az izraeli kormány az úgynevezett BDS-kampány aktivistáival szemben. A jeruzsálemi vezetés új kormányzati munkacsoportot állított fel, amelynek feladata, hogy felkutassa és kiutasítsa az országból azokat a külföldieket, akik kizárólag az Izrael elleni bojkott előmozdítása érdekében tartózkodnak ott vagy érkeznek a zsidó állam területére.

Putyinnál az előny a közel-keleti játszmában

A július közepén lezajlott furcsa törökországi puccs és következményei önmagában is zavarba hozták Törökország nyugati szövetségeseit. A nyugat-európai és észak-amerikai diplomáciát és közvéleményt hetek óta az foglalkoztatja, milyen folyamatokat indít el a puccskísérlet nyomán beindított törökországi tisztogatás, miközben általános megrökönyödést keltenek az isztambuli és ankarai lincselések képei. Mindenesetre minden jel arra utal, hogy az oszmán birodalomépítést példaértékűnek tartó jelenlegi török államfő, Recep Tayyip Erdogan jelenleg rendelkezik azzal a társadalmi támogatottsággal, amelynek segítségével kiépítheti régóta áhított egyeduralmát.

Levélszavazással növelnék a voksolási kedvet Romániában

Szórólapokon népszerűsítik a levélszavazást Románia valamennyi határátkelőhelyén és a nemzetközi repülőtereken a külföldön élő, szabadságra hazatérő román állampolgárok körében. A hirdetéssel az egyre lankadó választási hajlandóságot is igyekszik újraéleszteni a román politika, mivel a júniusi önkormányzati választásokon nagyon kevesen vettek részt. Nem hivatalos becslések szerint 3-4 millió román állampolgár él Románia határain kívül, akik közül közel háromszázezer erdélyi magyar származású. Ezek a voksok biztos parlamenti bejutást jelentenének az RMDSZ számára, nélkülük azonban rezeg a léc.

Cameron után Renzi?

Ősszel kerül sor Olaszországban a parlament működését alapjaiban megváltoztató alkotmányreformról szóló népszavazásra. Mivel Matteo Renzi miniszterelnök kijelentette, hogy a módosítás elutasítása esetén lemond, sokan úgy látják, az október végére, november elejére tervezett referendum egyben – a Brexitről szólóhoz hasonlóan – a lakosság kormánnyal szembeni elégedetlenségének fokmérője lesz.

Belföld

Élet a kerítés szerbiai oldalán

A magyar–szerb határon felállított kerítés megépítése óta komoly migrációs nyomás nehezedik a vajdasági településekre, bár most jóval kevesebb menekült érkezik, mint tavaly ilyenkor.

Szétrobbantja az MSZP-tábort a kvótanépszavazás?

Az MSZP szavazói messze a legkevésbé igazodnak pártjuk útmutatásához, sőt, a kvótanépszavazás ügyében jelentős részben szembe mennek politikai elitjük akaratával. Vajon miért ilyen önjáróak? És mi vár arra a pártra, amelyik stratégiai kérdésekben sem képes hatni saját szimpatizánsaira?

Hit és értékek

Eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről?

A fizikai üldözések, a radikális iszlám, a muzulmán többséget szolgáló diktatúrák és a Nyugat passzivitása következtében a kereszténység lassan, de biztosan eltűnik a Közel-Keletről. Pedig nekünk, nyugatiaknak felbecsülhetetlen a kulturális tartozásunk a térségben élő keresztények felé. Krisztus első követői is „keleti keresztények” voltak. Imaházaik közel kétezer évvel ezelőtt épültek – amikor Európa még a pogány vallások földrésze volt. A keresztények jelenléte a Közel-Keleten hatszáz évvel előzi meg az iszlám megjelenését. A folyamatos diszkrimináció és a fizikai üldözések ellenére is mindeddig folytonos volt a jelenlétük a Földnek ezen a pontján. Didier Martiny francia rendező az ARTE francia csatornán sugárzott dokumentumfilmje a keleti kereszténység modernkori hanyatlását dolgozza fel.

HÁTTÉR

A sötét középkor mítosza

A legtöbb ember fejében magától értetődő kép él a reneszánsz előtti időkről: az akkori emberek tudatlan, koszos, babonás népek voltak, akik híján voltak mindenféle tudományos gondolkodásnak. A széles körben elterjedt vélekedés szerint az ókori görögök és rómaiak civilizációteremtő bölcsessége után a sötétség zavaros évszázadai következtek, melybe azután a reneszánsz gondolkodók hoztak fényt, és a tudomány újra életre kelt; a középkori egyház minden eretneknek tűnő, a Szentírással ellentétes tudományos megnyilvánulást csírájában elfojtott; a tudományos forradalom csak a középkori egyház hatalmi monopóliumának elvesztése után kezdődhetett el. Ezekkel a jól csengő mondatokkal mindössze egy baj van: hogy nem igazak.

Kis riói történelem

168 aranyéremmel érkezett a magyar csapat Rióba, ahol lapzártánkig ez a szám öttel nőtt Hosszú Katinkának, Szász Emesének és Szilágyi Áronnak köszönhetően. Az újkori olimpiák összességét tekintve a nemzetek rangsorában a nyolcadikok vagyunk. A riói olimpia első napján két számban is olimpiai aranyérmet szereztünk, ezáltal – néhány órán át – Magyarország állt az éremtáblázat élén. Huszonnyolcadik részvételünkön először sikerült a kezdő napon két olimpiai bajnokot is avatnunk. Ezzel is történelmet írtunk.

Tudományos gigaberuházás Szegeden

2014 nyara óta folynak Szeged határában az ELI Lézerközpont kivitelezési munkálatai az egykori orosz laktanya területén. A 70 milliárd forintból megvalósuló nagyberuházás eredménye egy európai, sőt világviszonylatban is egyedülálló lézeres kutatóközpont lesz, amely a köréje épülő Science Parkkal együtt több száz kutatónak és tudományos munkatársnak ad majd munkát. Az elmúlt évtizedek messze legjelentősebb hazai tudományos beruházása 2017 végére készül el teljes egészében, amely Szegedet – s az egész országot – minden korábbinál hangsúlyosabban jeleníti majd meg Európa tudományos-kutatási térképén.

A Városmajor utca 37. hátborzongató története

A legrosszabb álmainkban se lássuk Zoltán Gábor: Orgia (Kalligram, 2016) című művének történéseit. A Városmajor utca 37. szám alatti villában – ma parkoló van a helyén – nyilasház működött, ahol szakmányban, minimálisan 20 percben előírt kínzás után ölhettek meg magyar családokat, akár a közeli rokonságuk szeme láttára. A művet szigorúan felnőtt és a nyilasterror szépítés nélküli ábrázolására felkészült olvasóinknak ajánljuk.

A „diggerdrájver” hazatér

Horváth János 52 éves bicskei nehézgép-kezelő öt éve Londonba költözött családjával, majd három éve blogolni kezdett. Naplójára felfigyelt Bagossy László, a Mácsai Pál vezette Örkény Színház rendezője.

Nyugati munka keleti stílusban

A nyugat-európai álláspiac megnyitása óta többnyire a magyar munkavállalók példaértékű helytállásáról és profi munkájáról szólt a hazai sajtó. Mindezt teljes joggal. Ám a munkába apait-anyait beleadó honfitársainkon kívül azért akadnak a kivételt erősítő szabályok is. Rendhagyó válogatásunk ezúttal a Nyugaton is keleti stílusban dolgozókról szól – ők viszont egyáltalán nem követendő példaként szerepelnek az összeállításban, inkább meghaladni való viselkedési mintaként.

Bedönti-e az Apple és a Google a svájci óraipart?

A svájci karórákat az emberek általában az aprólékos kézi munkával és az ebből előálló minőséggel azonosítják. Viszont a technológiai fejlődés a jól megszokott paradigmákat is képes kihívás elé állítani. Nincs ez másképpen a karórák területén sem, ahol az Apple és a Google a klasszikus svájci karórák komoly versenytársaivá nőttek.

KÁVÉSZÜNET

Romantikus mesék, mély tanulságokkal

Idén a 90 éves Erzsébet királynővel pontosan egy napon ünnepelték az angol romantikus regényirodalom ikonikus alakjának, Charlotte Brontë-nak a születésnapját. Művei általában önéletrajzi ihletésűek. A viktoriánus kor kedvelt írójának regényei a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek, és számtalan filmes feldolgozásuk is született.

Egy állati jó hely

Mi az a programhelyszín, amely évente több mint 1 millió embert vonz korra, nemre való tekintet nélkül? Amely másfél évszázad alatt nem unalmasabb, hanem egyre izgalmasabb lett? Ahol egyedül és családdal, jó és rossz időben is ki lehet kapcsolódni, új élményeket szerezni? Nos, akinek nem jutna eszébe, ez a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely idén ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját.

Már 50 éve virágoznak!

Debrecenbe kéne menni, de most kivételesen nem pulykakakasért, hanem a régió legnagyobb és hazánk egyik legnépszerűbb, leginnovatívabb turisztikai eseményére, melyet öt évtizede rendeztek meg először, idén pedig augusztus 13. és 21. között tartják. Jóllehet három évszám kimaradt a virágünnep történelemkönyvéből, a kezdetektől fogva a látvány és a hagyományok mellett a béke és barátság üzenete is motiváló erőként hatott. A minden évben megújulni képes egyhetes fieszta csúcspontja a hagyományos virágkocsis felvonulás és a tűzijáték. Minderről Kerekes Sándor, a karnevált szervező cég kommunikációs vezetője mesélt.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap